Szováta

sovata

Szóváta, az Erdélyi–medence, a kréta-időszak végén és a paleogén korszak elején kezdődött süllyedés révén alakult ki, egyidejüleg a Kárpátok felgyűrődésével. Az erdélyi só, az alsó-bádeni korban  (újharmadkor középmiocén időszaka, 20-22 millió éve) keletkezett, mikor a sekély beltenger elzáródott a közép-európai Tethys-től és kiszáradt. A következő geologiai korok üledékei rárakódtak a kialkult sórétegekre és nyomásuk hatására a gleccserjéghez hasonló tixotrópikus tulajdonsággal rendelkező só a medence szélei felé nyomult. Itt a diapír-redők zónájában a sórétegek felfele nyomultak, mindig a legkisebb ellenállás irányába. . A  pleisztocénre tehető a  sóhegyek megjelenése , miután a sómozgások átdöfték a diapir őv fiatalabb üledékeit.(2) A szovátai Sóhegy, a mai Cseresznyéshegy alatti mély eróziós árokban talált a legkisebb ellenállásra s tört a felszínre.  A szűk völgyben felnyomuló sótömzs ovális alakot vett fel és beleágyazódott a környező vulkáni kőzetek közé. A szovátai Sóhegy feltörésével, a mai Sebesd-pataka helyén folyó víz, megváltoztatta folyásirányát és a sóhegyet megkerülve vágott magának új medret.

Tovabbi informaciok itt.

Parajd

parajd

Parajd Hargita megye nyugati felén fekszik, a Görgényi havasok lábánál. A legközelebb eső város Szováta 6 km-re utána Székelyudvarhely 36 km-re. A környék attrakciója a Sóbánya, melyet már a rómaiak is ismertek, só tartaléka elég volna a világnak 400 évig. A felnőtteknek kialakítottak futball pályát, a gyerekeknek játszóteret fa játékokkal, sózót (homokozó helyett) és büfét. Megéri ellátogatni.

Tovabbi informaciok itt.

 

Vármező

varmezo

Vármező, a Nyárádremetéhez tartozó falu Marosvásárhelytől 38 km-re a Kisnyárád és a Nagynyárád összefolyásánál, Nyárádszereda – Szováta útvonal mentén fekszik, a Görgényi havasok lábánál.
A település a természet és az ember szövetségének gyümölcse, a vendégszeretet és a hagyományok összefonodása. Nevét a felette magasodó Várhegyen álló egykori várról kapta. A Szovátától 19 kilométerre lévő Vármező pisztrángos tavairól híres

Tovabbi informaciok itt.

Segesvár

Segesvar

A múltban találja magát az aki Segesvárra látogat. A szászok központjának történelme a XII. századba nyúlik vissza. Kővárának 14 bástyájából ma 9 áll és most is lakott. Első említése 1280-ban történt. Eredetileg a fal 4 méter magas és 930 méter hosszú volt, ezt az évszázadok alatt folyamatosan magasították, bővítették. Régi épületeinek, macskaköves, szűk utcáinak, középkori házainak köszönhetően Segesvárt 1999 óta a kulturális Világörökség kincseként tartják számon. Éjfélkor érdemes az XIV. századi óratorony közelében lenni. Az óra ablakában éjfélkor váltják egymást a festett kis szobrok.

Tovabbi informaciok itt.

Marosvásárhely

marosvasarhely

 Marosvásárhely nagyváros Erdélyben (Románia) helyezkedik el, Maros megye székhelye. Nagy számban élnek magyar nemzetiségű és anyanyelvű emberek, a lakosság több, mint fele román. Látványos a belváros, számtalan műemlék, templom ékesíti, átszeli a Maros folyó. Nemzetközi repülőterének köszönhetően könnyen megközelíthető.

Tovabbi informaciok itt.

 

Más közeli látnivalók